2009. november 2. hétfő

Amarilis
Most ez a virág díszíti a nappalinkat.
A rövid, de tanulságos története: gondoltam, a nyári kinti (erkélyen, félárnyékban) tartózkodás után elküldöm őket pihenni télire.
Fogtam a növényeket (már hárman vannak) és nagy lendülettel kiszedtem a cserépből, leszedtem róla a földet, visszavágtam a gyökereit kb.1,5-2 cm-re, majd tőben levágtam a leveleket is. Már előre gyűjtögettem a kiürült lisztes papír zacskókat ( bár gyerekként soha sem értettem a nagymamámat, mi a csudának rakosgatja el őket….), majd ebben szándékoztam őket sötét hűvös helyen átteleltetni. Ezzel így nem is volt gond az első kettőnél. Majd mire a harmadikkal is végeztem vettem észre, hogy már bújik a hagymából a bimbó!
Gondoltam, most már többet úgy sem tudok neki ártani, visszaültettem friss földbe és kárpótlásul egy kis tápoldatos vízzel megöntöztem.
Egy pár napig (úgy tünt) gondolkodott. Nagy valószínűséggel új gyökereket eresztett, majd hirtelen növésnek indult. Igyekeztem a legnapfényesebb helyre állítani, így is kb. 60-70cm magasra megnőtt. Most nyílik a harmadik virága is. Lehet, hogy mégsem haragszik rám?!