A virágos terítőm…
A rossz hír, hogy nem én varrtam….
A jó hír, hogy most már az enyém!:o))
Micsoda érzék kell ahhoz, hogy a földön halomban álló (fekvő) rongyok, ruhák, ágyneműk, stb… közül egyszer csak egy ilyen gyönyörűséget kihúzzak, ugye?!
Mintha csak tudtam volna, hogy ott van és csak rám vár.
Látszik rajta, hogy szépen összehajtva, gondosan elcsomagolva tartom. Jó messze a pörkölt szafttól….
Az örömömhöz még hozzátartozik, hogy sem egy folt, sem egy kis hiba, szakadás nincs rajta. A mérete kb. 85 x 85 cm.
Az eladónak fogalma sem volt, hogy egy foltvarrónak (ill. mindenkinek, aki kézimunkázni szokott) mekkora kincs! Én pedig olyan büszkén mentem haza, mint a kiskakas, miután megtalálta a gyémánt félkrajcárját.
2009. november 13. péntek - 00:03
Ilyenem nekem is van,”csak” kék és őszi színekben! Mióta kézimunkázom,azóta nagy becsben tartom én is ezeket,mert látom benne a rengeteg munkát.
Nagyon szép a tiéd!Karácsony i abrosznak is elegáns.
2009. november 14. szombat - 19:50
Az ” érzék” megvan, ezt tudjuk!Nagyon szép, finom darab, örülhetsz neki, de a készítője is ( talán látja is valahonnan..) hogy ilyen jó helyre került, ahol megbecsülik.
2009. november 28. szombat - 17:22
Gyönyörű!!! Szerintem még a vendég is nagyon figyelne rá, hogy ne legyen pörköltszaftos!
2009. december 7. hétfő - 19:55
Évekkel ezelőtt én is találtam egy ui. anyagból készült nyáriruhát. Kincsként kezelem minden darabjá, még van belőle.A ruha nyakában francia márkajel volt.Hol egy könyvborító, hol egy pip.táska kap egy -egy rózsát.