Egy kis vidámság…
Mondhatjuk, hogy Valentin napra készült, de nem igaz. Hiszen ezt mi sosem szoktuk megünnepelni, ellenben pl. megismerkedésünk napját sokkal inkább. De teljesen mindegy, jól esett egy kis szüttyögés, varrogatás és ez lett a vége.
Így nézett ki, miután a kivagdosott szíveket felvasaltam. Természetesen vlisofix van a hátoldalán. A kezembe akadt egy darab papír és egy olló (a varrós szobában ez nem nagy csoda, hiszen egész sok van belőle) Addig addig hajtogattam ill. vagdostam, míg kialakult ez a forma. Megtetszett…
Nagy mondás, hogy ha egy kevésbé szép formát valamilyen rendszerességgel többszörözünk, még akár szép is lehet. Itt is így jártam, így már tetszik. Mindenképp le akartam tűzni és találtam egy eldugott műanyag sablont, ami épp szívecskés mintájú. Ebből kombináltam össze a közép mintát. Ehhez szenzációs jól lehet használni a hőre (vasalásra) eltűnő jelölő tollat.
A szívecskéket pirossal tűztem körbe, a többit ekrű színnel egészítettem ki.
És jött a végére a csattanó: a kedvencem (a kontrasztok királya!) a fekete-fehér csíkos ferdepántos befejezés.
Hát ilyen egy ‘laza’ (sütés-főzés, stb.) hétvége eredménye.
2012. február 6. hétfő - 14:30
Nagyon kedves kis terítő és közben lehetett nosztalgiázni,nem?
2012. február 25. szombat - 22:17
Csodálatos lett ,nagyon tetszik.